Aria · Művészettörténeti Tanulmányok

1. szám

 

Nagy Nóra
Előképválasztás és "genus grande" Johann Gregor van der Schardt Mercurius-figuráin
31–43

URN: urn:nbn:hu-73826
URL: http://aria.elte.hu/index.php?p1=art&p2=1_4_Nagy
Megjelent: 2010. 2. 18.

Teljes szöveg: PDF

Johann Gregor van der Schardt nevéhez jelenleg négy, egymáshoz nagyon hasonló Mercurius-bronzszobrot köthetünk. A művész egyetlen más kompozíciójáról sem tudjuk, hogy több példányban kivitelezésre került volna, így ennek az esetnek különleges jelentőséget tulajdoníthatunk. A szakirodalom Schardt stílusát többnyire itáliai hatásokból vezeti le. A németalföldi származású művész az 1560-as években élt Itáliában, azonban csak később, Nürnbergben működtetett saját műhelyt. A tanulmányban amellett érvelek, hogy Schardt a szobor előképeként Dürer Bűnbeesés-metszetének Ádám-alakját használta fel, és hogy ennek manierista átértelmezésében kell látnunk a kompozíció sikerének zálogát. A tanulmány befejező részében arra vállalkozom, hogy ezt a fajta Dürer-recepciót elhelyezzem a 16. század végi Dürer-reneszánsz összefüggésében: Dürer a retorikaelméletben megkülönböztetett legmagasabb, fennkölt stílusszintnek a képviselőjeként nyújthatott alkalmas mintát az ékesszólást megszemélyesítő Mercurius ábrázolásához.

Ajánlott idézési mód: Nagy Nóra: "Előképválasztás és "genus grande" Johann Gregor van der Schardt Mercurius-figuráin", in: Aria 1 (2010), 31–43; URL: <http://aria.elte.hu/index.php?p1=art&p2=1_4_Nagy> [legutóbbi lehívás: 2024. 4. 23.].

Vissza a tartalomjegyzékhez

 

Hírlevélx

 
Email cím:
 

Powered by Feed My Inbox

BibTeXx

RISx